A köztársasági elnök aláírta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amelyet a pénteken megjelent Magyar Közlönyben ki is hirdettek. Ennek értelmében a leszbikus és meleg párok július 1-t?l az anyakönyvvezet?k elé járulhatnak.
A Magyar LMBT Szövetség néhány fontos tudnivalót összegy?jtött a törvénnyel kapcsolatban.

Mi a különbség a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között?
A bejegyzett élettársi kapcsolat szabályai alapvet?en megegyeznek a házasság szabályaival, van azonban hat fontos különbség: kiskorú személy gyámhatósági engedéllyel sem köthet bejegyzett élettársi kapcsolatot, a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a születend? gyermek szül?je, ill. a válás során ha a felek mindenben megegyeztek a bejegyzett élettársi kapcsolatot közjegyz? is felbonthatja. Minden más szabály (érvényességi feltételek, megsz?nés, jogok és kötelezettségek) azonosak a házassággal.

Mi a különbség az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat között?
A legfontosabb különbség, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat az anyakönyvvezet? el?tti akaratnyilvánítással jön létre, és az egyik fél haláláig vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontásáig áll fenn. Az élettársi kapcsolat ezzel szemben tényhelyzeten alapul, vagyis automatikusan létrejön ha két egymással érzelmi-gazdasági közösségben él? személy együtt él, és automatikusan megsz?nik, ha különköltöznek vagy megsz?nik köztük az érzelmi-gazdasági közösség. A tartalmi különbségek közül a legfontosabb, hogy a bejegyzett élettársak között vagyonközösség keletkezik, tehát a kapcsolat fennállása alatt szerzett vagyonuk fele-fele arányban illeti a két felet, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van a lakás, ki kötötte az autó adásvételi szerz?dését, vagy ki fizetett érte. Az élettársak esetén a hozzájárulás arányában illeti meg ?ket a vagyon (vagyis aki többet fizetett a lakás árába, annak nagyobb rész jár bel?le). A bejegyzett élettársak a kapcsolat vége esetén jogosultak tartásdíjra, végrendelet hiányában törvényes örökösök, és végrendelet esetén is megilleti ?ket a kötelesrész. Az élettársak ezzel szemben csak végrendelettel örökölhetnek, és akkor is magasabb illetéket kötelesek fizetni. Emellett számos jogszabály további eltér? jogokat és kötelezettségeket állapít meg az élettársak és a házastársak/bejegyzett élettársak számára.

Mi a különbség az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele és a bejegyzett élettársi kapcsolat között?
A bejegyzett élettársi kapcsolat sokkal inkább a házassághoz áll közel, az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele esetén a felek továbbra is „csak” élettársak, a nyilvántartásba vétel csak az élettársi kapcsolat bizonyítását könnyíti meg, jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet. Míg a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez (bírósági vagy közjegyz?i) bontásra van szükség, az élettársi kapcsolatok nyilvántartásából bármelyik fél kérheti a törlését. Fontos, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot csak azonos nem? párok köthetnek, a nyilvántartásba vételt mind azonos, mind különnem? párok kérhetik. Az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vételére csak 2010. január 1. után lesz lehet?ség.

Érdemes-e bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni?
Erre nem lehet egyértelm? választ adni, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a jogosultságokért cserébe vállalja-e az ezzel járó kötelezettségeket.

Mikortól lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni?
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 2009. július 1-én lép hatályba. Mivel a törvény a korábbiaktól eltér?en nem ír el? 30 napos várakozási id?t, akár a hatálybalépés után azonnal megköthet?k az els? bejegyzett élettársi kapcsolatok.

Kik köthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot?
Bejegyzett élettársi kapcsolatot két nagykorú (18 év feletti), azonos nem? személy köthet. Nem köthetnek egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot az egymással meghatározott rokoni kapcsolatban álló személyek (egyenesági rokonok, testvérek, ill. testvér a testvére vér szerinti leszármazójával, házastárs a volt házastársa egyenesági rokonával, valamint örökbefogadó az örökbefogadottal). Mivel bejegyzett élettársi kapcsolat csak egy személlyel állhat fenn, ha valakinek korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata van, azt el?bb fel kell bontani.

Hol lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni?
A bejegyzett élettársi kapcsolatot anyakönyvvezet? el?tt lehet kötni. A törvény nem minden településen teszi lehet?vé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, csak az ún. körzetközpontokban (azokon a településeken, ahol okmányiroda is van). A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére els?sorban az önkormányzat által kijelölt hivatalos helyiséget (házasságköt? terem) lehet igénybe venni, de a felek kérésére a szertartás küls? helyszínen (étteremben, parkban, stb.) is lebonyolítható. Ha legalább az egyik fél magyar állampolgár, a külföldi konzulátusokon is lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni.

Milyen dokumentumokat kell az anyakönyvvezet?nek bemutatni?
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor az alábbi okiratokat kell bemutatni:

• születési anyakönyvi kivonat;
• személyi igazolvány, lakcímkártya;
• korábbi házasság/bejegyzett élettársi kapcsolat esetén joger?s bírósági végzés;
• tanúk neve, lakcíme, személyi igazolvány száma

Mennyibe kerül a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése?
Maga az anyakönyvvezet?i eljárás díjmentes, de az önkormányzatok a helyiség biztosításáért és az egyéb szolgáltatásokért a rendezvény ünnepélyességének függvényében eltér? mérték? összeget kérhetnek.

Mi lesz ha a következ? kormány az egészet visszavonja?
Az Alkotmánybíróság szerint a házassághoz hasonló családjogi intézmény bevezetése az azonos nem? párok számára az Alkotmányból levezethet? jogalkotó kötelezettség, amely pártállástól függetlenül minden kormány kezét megköti. Ezen csak egy esetleges alkotmánymódosítással lehetne változtatatni, de a korábban kötött bejegyzett élettársi kapcsolatok érvényességét ez sem befolyásolja.

Akkor most nyilvántartásba veszik a melegeket?
A házassághoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat lényege, hogy a bejegyzett élettársakról az állam anyakönyvi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tehát a dolog velejárója, de az állami szerveket komoly szabályok kötik, hogy milyen esetekben kérhetik a betekintést az anyakönyvekbe, a visszaélés lehet?sége szinte teljesen kizárt.

Gyermekvállalásra készülünk, inkább ne kössünk bejegyzett élettársi kapcsolatot?
A törvény a bejegyzett élettársak számára kizárja, hogy közösen fogadjanak örökbe vagy részt vegyenek mesterséges megtermékenyítésben. Ezekkel a lehet?ségekkel azonban az élettársak sem élhetnek, ezért nem érdemes pusztán emiatt nem kötni bejegyzett élettársi kapcsolatot. Az örökbefogadás kapcsán fontos megjegyezni, hogy a törvény az egyéni örökbefogadás lehet?ségét nem zárja ki, tehát akár élettársi, akár bejegyzett élettársi kapcsolatban él? személy is fogadhat örökbe. A különbség a közös örökbefogadáshoz képest, hogy ilyenkor csak a pár egyik tagja (az örökbefogadó) válik a gyermek törvényes szül?jévé. Mesterséges megtermékenyítésnél kicsit más helyzet, itt a törvény kifejezetten tiltja az azonos nem? élettársi/bejegyzett élettársi kapcsolatban él? n?k számára a mesterséges megtermékenyítést. Ennek ellenére sok n? vállal úgy gyermeket, hogy letagadja élettársát, és egyedülállóként jelentkezik. Erre bejegyzett élettársak esetén nincs lehet?ség, hiszen az anyakönyvi nyilvántartásból minden kiderül.

Gyermeket nevelünk, érdemes bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni?
Bár a törvény sem az élettársak, sem a bejegyzett élettársak számára nem teszi lehet?vé, hogy örökbefogadják partnerük gyermekét, és ezzel törvényesen is mindketten a gyermek szülei legyenek, a gyermek szül?jének bejegyzett élettársa számos esetben több jogosultsággal rendelkezik, mint a gyermek szül?jének élettársa. A szül? partnere mindkét esetben nevel?szül?nek min?sül, ám csak a bejegyzett élettársnak van olyan kötelessége, hogy a vele egy háztartásban nevelked? gyermeket eltartsa, és csak a bejegyzett élettársi jogosult gyermekgondozási díjban (GYED) részesülni. Van néhány olyan jogszabály is (Munka Törvénykönyve, Polgári Törvénykönyv, Büntet? Törvénykönyv), amely azután is elismeri a gyermek és a szül? bejegyzett élettársa közti hozzátartozói kapcsolatot, miután a gyermek már elköltözött otthonról, és külön háztartásban él.

Külföldi állampolgár köthet bejegyzett élettársi kapcsolatot?
Igen, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének az a feltétele, hogy legalább a pár egyik tagja magyar legyen, vagy rendelkezzen Magyarországon állandó lakhellyel. Az sem akadály tehát, ha a pár egyik tagja olyan állam állampolgára, amely nem ismeri a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét. Ebben az esetben amíg a pár Magyarországon él megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amik a bejegyzett élettársi kapcsolattal járnak, a saját országba visszamenve azonban továbbra is mint két egyedülálló személyt (esetleg mint élettársakat) kezelik a párt. Külföldi állampolgár esetén a bejegyzett élettársi kapcsolat feltétele, hogy a külföldi fél beszerezzen egy olyan igazolást, amely tartalmazza, hogy egyedülálló. Vannak olyan országok (pl. Lengyelország), amelyek megtagadják az ilyen igazolások kiadását, ha kiderül, hogy a jövend?beli azonos nem?. A törvény az ilyen helyzetekben, külön elbírálás alapján, lehet?vé teszi a bejegyzett élettársi kapcsolat megkötését az igazolás bemutatása nélkül is.

Korábban már külföldön összeházasodtunk/bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttünk, mi a teend??
Mivel a korábban kötött házasság/bejegyzett élettársi kapcsolatot a magyar jog akkor még nem ismerte, ezért a magyar jog szerint az nem is érvényes. Ezekben az esetekben újra meg kell kötni a bejegyzett élettársi kapcsolatot. A 2009. július 1. után kötött házasságok/bejegyzett élettársi kapcsolatok esetében nem kell megismételni a külföldön elvégzett szertartást. A hazai anyakönyvezést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezet?nél, illet?leg az illetékes konzuli tisztvisel?nél kell kérni. Az anyakönyvezéshez csatolni kell a – hiteles magyar fordítással ellátott – külföldi anyakönyvi okiratot.

Mit tehetek, ha az anyakönyvvezet? nem hajlandó minket összeadni vagy homofób megjegyzéseket tesz?
Az anyakönyvvezet?nek nincs mérlegelési jogosultsága, minden jelentkez?t köteles összeadnia, és tartózkodnia kell az ellenséges környezet kialakításától is. Ha ennek ellenére még is ilyet tapasztaltok, érdemes az Egyenl? Bánásmód Hatósához fordulni. A Hatóság vizsgálatáért fizetni nem kell, ügyvédre nincs szükség, a Hatóság a döntését belátható id?n belül (max. 75 nap) meghozza.

Mit tehetek, ha egy étterem, szálloda vagy más szolgáltató nem engedi, hogy ott tartsuk meg a lakodalmat?
Az egyenl? bánásmód követelménye nem csak az állami szervekre, hanem minden olyan vállalkozásra is vonatkozik, amely ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz. Nem utasíthatják tehát el a lakodalom lebonyolítását amiatt, hogy egy azonos nem? párról van szó. Ha ennek ellenére mégis ilyet tapasztaltok, érdemes az Egyenl? Bánásmód Hatósához fordulni. A Hatóság vizsgálatáért fizetni nem kell, ügyvédre nincs szükség, a Hatóság a döntését belátható id?n belül (max. 75 nap) meghozza.

Forrás: Magyar LMBT Szövetség / pride.hu

Még nincsenek kommentek.